A kínai medicina meghatározója a pulzus- és nyelvdiagnosztika, melyek együttes használata pontos információt nyújt az orvosnak a beteg állapotáról, így gyakran a kettőt egymás kiegészítéseként alkalmazzák.
A kínai medicina egyik legfontosabb diagnosztikai eszköze a nyelv. A szájüregünkben lévő szerv nem csak ízlelésre, ízek érzékelésére alkalmas, hanem szinte minden betegség tükröződik rajta. Nyelvünknek közel százféle jellemzője van, ezeknek az állapotváltozásoknak a különböző kombinációja utal a betegségekre, így valamilyen formában minden betegség megjelenik a nyelvünkön.
A nyelvdiagnózis alapján egy nyelvből az avatott szemek el tudják mondani a tulajdonosáról, ha esetleg alkoholista, vagy egyéb káros szenvedély megszállottja.
A normál nyelv rózsaszín és kissé nedves, nem túl hegyes, és nem túl lekerekített, kevés bevonat van rajta, mozgékony, hajlékony. Ha a nyelv a betegség alatt is normál színű, ez annak a jele, hogy az energiaáramlás és a vérkeringés nem „sérült meg”, és a prognózis kedvező.
A nyelvdiagnosztika során megnézik, hogy milyen a nyelv alakja, színe, van-e rajta lepedék, annak milyen a színe, jellege, a nyelv melyik területén van a legjellemzőbben (ahol van, az a funkciókör az érintett), milyen a repedezettsége, foglenyomatok láthatók-e rajta. Ezek mind tájékoztatnak a beteg energetikai állapotáról, és hozzájárulnak a minél pontosabb diagnózis felállításához.