Veszélyes kozmetikumok

Frei Tamás a szépségipar titkainak felkutatását egy francia városkában kezdte. Chartres, a francia fővárostól, Párizstól alig egy órányi autóútra található. Chatres a “kozmetika völgy” központja. A világ szépségiparának centruma ez, 100 multinacionális cég gyárai vannak összezsúfolódva ezen a vidéken.

Ebben a festői környezetben történik a “csoda”:
A kőolajgyártás melléktermékét – a pakurát, ami egy sötét színű, büdös, ragacsos anyag – vegyi eljárásnak vetik alá, melynek keretében szagtalanítják, kifehérítik és egy “kiváló” krémalapot hoznak létre! Legalábbis a multicégek számára!

A kozmetikumokon különböző nevekkel illetik: ásványi olaj, petrolatum, paraffinum liquidum, cera microcristallina, microcristallina wax, ozokerit, petrol wax, ceresin, mineral oil.
A babaolaj és a vazelin is ásványi olaj.

A kozmetikai cégek ezt az alapanyagot vásárolják fel, vagyis annyi különbség van egy 200Ft-os és egy 20.000Ft-os krém között, hogy az adott cég mit kever pluszban az alapanyaghoz.
Tehát az ártalmatlannak hirdetett krém sem érdemli meg a krém nevet!

Aggodalomra ad okot, hogy a hosszútávú következményei az emberi szervezetre még nem ismertek. Az viszont már biztos, hogy megakadályozza a bőr légzését és képességét a méreganyagok semlegesítésére. Olyan, mintha hermetikusan lezárná a bőr felületét, emiatt egy idő múlva el kezd beteg rendszerként működni és kivörösödik, kipattog.

Érdemes elgondolkodni azon, hogy a gyártó cég tulajdonosai miért nyilatkoztak úgy, hogy ők nem használják ezeket a készítményeket? Tudják mi van benne! Ha mi is megtudjuk mit tartalmaznak lehet, hogy mi sem fogjuk őket használni?

Javaslom derítse ki, hogy mi van a háttérben, olvasson tovább és váljon tudatos vásárlóvá!

A Frei Dosszié – Kozmetika Völgy című műsora feltárta, hogy a kozmetikai ipar hogyan “vezet” meg minket!

Nyilván egy kozmetikai cégnek sem azt diktálja az érdeke, hogy feltüntesse a termék hátoldalán: a termék kőolaj származékot tartalmaz.

Ezért különböző hangzatos neveket találtak ki a kőolaj származékokra, amiről azt hisszük – arra asszociálunk -, hogy ez valami nagyon jó anyag!

VASELINE vagy VAZELIN: becsapja az embereket az a tény, hogy ezt az összetevőt gyógyszertárban is lehet kapni. Csak arról feledkezünk meg, hogy ez egy “gyógyszeranyag bevivő”, egy hordozó anyag. Nem szívódik fel! A gyógyszertári termékekre rá is van írva, hogy “lemosható vaseline alapban”, vagyis rákenjük a bőrünkre, a hatóanyagot bedunsztolja a bőrbe, majd a vaseline-t le lehet mosni. A kozmetikai cégek becsapnak minket, mert a vaseline-t kémiai eljárással átalakítják úgy, hogy felszívódjon. De mit keres felszívódva a bőrben? Eltömíti a pólusokat.

CERA MICROCRISTALLINA: itt az újabb becsapás, mert mindenki arra gondol, hogy “mikro kristály” – ez valami nagyon speciális, nagyon jó hatóanyag. Pedig…, ugyanaz a kőolaj származék. Ettől lesz nagyon szép gyöngyházfénye a krémeknek!

MICROCRISTALLINA WAX: az eredeti wax méhviaszt jelent, ami egy természetes anyag rengeteg jó hatóanyaggal. Ez a megtévesztő az elnevezésben! Mivel előtte van az, hogy Microcristallina, gyakorlatilag azt jelenti, hogy MŰVIASZ! Nem méhviaszból van, csak úgy tűnik!

Egyrészt nem természetes, másrészt képeznek a bőrre egy olyan filmréteget, ami nem engedi a bőrünket lélegezni. Eltömítik a pólusokat, leszoktatják a bőrt a gondolkodásról ( gátolja a bőr képességét, hogy semlegesítse a méreganyagokat ). Elősegíti az aknét, legtöbb bőrgyulladásnak, bőrallergiának ezek a kiváltó okai, ugyanis nem lehet sterilen kitisztítani. Magukkal hordozzák a benzint, ami egyáltalán nem jó a bőrnek! Lassítja a bőr funkcióit, a sejtfejlődést, ezáltal idő előtti öregedést okoz!

Kevesen tudják, hogy a bőrön át való felszívódás méreganyagok tekintetében 50%-al nagyobb, mint az emésztőrendszeré. „Sokszor, kevésbé lenne veszélyes a kozmetikumainkat megenni, mint magunkra kenni”. “egy rákkutató professzor”

Sajnos minden krémnek, testápolószernek ez az alapanyaga! Medöbbentő, a babaolaj 100%-a kőolaj származék!

Vizsgáld meg azon termékek összetevőit, amit jelenleg a fürdőszobádban, a konyhádban és a mosás során használsz!

Ne vegyél és ne használj olyan kozmetikumokat, sampont, fogkrémet, stb., amiben az egészségedre káros anyagok vannak.

Ma már léteznek olyan termékek, amelyeket kifejezetten úgy állítanak össze, hogy ne tartalmazzanak rákkeltő és méreganyagokat!

Előfordulhat, hogy ezek első ránézésre drágábbak, és valószínűleg nem lehet “kényelmesen” megtalálni őket a szupermarketek polcain, de ne felejtse el, hogy itt nem “lényegtelen apróságokról”, hanem potenciálisan maradandó egészségkárosodást, betegséget okozó mérgekről van szó.

A veszélyes anyagok listálya

Dr. Samuel Epstein (az Illinoisi Egyetem alternatív Nobel-díjas Környezeti Egészség professzora) és az OSHA (Occupational Safety and Health Administration, USA) szerint a felületaktív anyagoknak a bőrön történő ismételt alkalmazása (mint például a rendszeres fürdés és hajmosás) a máj és a vese rák előfordulásának emelkedését eredményezte. Egy másik meglepő vizsgálat szerint az USA-ban nem a napsütötte déli Texasban volt nagyobb a bőrrákok gyakorisága, hanem azokon a területeken, ahol magas uw faktorú szerekkel jobban védekeztek ellene.

Európában a REACH bizottság áldásos tavékenysége nyomán néhány erősen karcinogén összetevőt már kitiltottak a kozmetikai és személyi higiénés szerekből, és a ma már elismerten egészségkárosító kb. 300 veszélyes alkotószert is be fogják tiltani – és most kapaszkodj meg – 2018-ban !

Az Európai Unió kozmetikai Direktívája szerint 1998. január 1-től minden gyártó köteles a kozmetikai termék alkotórészeinek feltüntetésére a csomagoláson. Az egységesítés jegyében az alkotórészeket minden gyártónak azonos néven, az úgynevezett INCI-néven kell megneveznie. Az INCI jelentése: International Nomenclature Cosmetic Ingredients = A kozmetikai anyagok nemzetközi megnevezése. A nevek az angol és a latin nyelvek kombinálásából származnak, a cél a minél szélesebb körű érthetőség volt. Az INCI-neveket a csomagoláson meghatározott (mennyiségileg csökkenő) sorrendben kell feltüntetni. Azt az alkotórészt kell először megnevezni, amely a legnagyobb mennyiségben van a termékben. A legnagyobb rész sokszor az „Aqua”, amely a vizet jelenti. A következő felirat a készítményben második legnagyobb mennyiségben található anyag, és így tovább.

A teljesség igénye nélkül néhány összetevő, amely megtalálható a Te „testápolási” termékeidben is:

Sodium Lauryl Sulfate (SLS) és Ammonium Lauryl Sulfate (ALS). autómosószerekben, garázspadló tisztítókban és motor zsíroldókban – valamint a személyi higiénés termékek 90%- ában használják, mint habképző anyagot. Az SLS-nek és ALS-nek kitett állatokon tapasztaltak szemkárosodást, központi idegrendszer károsodást, depressziót, nehézlégzést, hasmenést, komoly bőrirritációt és még halált is. Gyorsan felszívódhat a szembe, az agyvelőbe, a szívbe, és a májba, és ott elraktározódhat, ami hosszú távú károsodáshoz vezethet. Késleltetheti a gyógyulási folyamatot, felnőtteknél szürke hályogot okozhat. A gyerekeknél megakadályozza a szem normális fejlődését, mert a fehérjéket a vegyszer feloldja. Az SLS és ALS károsíthatja a bőr immunrendszerét is azáltal, hogy elkülöníti a rétegeket, és gyulladást okoz. Gyakorta leplezik részben természetes kozmetikumokban azzal a magyarázattal, hogy “kókuszdióból származik”.

Sodium Laureth Sulfate (SLES) és Ammonium Laureth Sulfate (ALES). a Lauryl Sulfatok alkoholos formája. Esély van arra, hogy rákkeltő nitrátok és dioxinek képződjenek belőle. Már egyszeri samponos kezeléssel nagy nitrát mennyiséget juttathat a véráramba.

Fluoride: Potenciális rákkeltő alapanyag. Leginkább fogkrémekben találjuk meg, mivel a szakemberek szerint megelőzi a fogszuvasodást. Viszont nyálkahártyán keresztül felszívódva gyomorvérzést idézhet elő! Emiatt a skandináv országokban betiltották a fluoridos fogkrémeket.

Dietanolamin (DEA). Színtelen vagy kristályos alkohol, amit oldószerekhez, tisztítószerekhez és emulgátorokhoz használnak fel. Testápolók tartalmaznak DEA-t, mert puhává teszi a bőrt. Ezenkívül más bőrápoló termékekben is találkozhatunk vele hidratáló hatása miatt. Abban az esetben, ha a DEA nitrátokkal együtt kerül feldolgozásra, egymással reakcióba lépve rákkeltő anyag keletkezik. Bár korábbi tanulmányokban a DEA-t nem sorolták a rákkeltő anyagok közé, napjainkban egyre több kutató vélekedik úgy, hogy a DEA nitrátokkal való egyesülése nélkül is rákot okozhatnak. Többek között bőr- és nyálkahártya izgató hatását is meg kell említeni.

DEA (diethanolamine), MEA (monoethanolamine), TEA (triethanolamine) gyakran használják kozmetikumokban, hogy beállítsák a pH értéket. Sok zsíros savval használják, hogy a savat sóvá (stearate) alakítsák, ami aztán a tisztítószerek alapja lesz. TEA allergiás reakciókat válthat ki magában foglalva szemproblémákat, a haj és a bőr szárazságát, valamint tartósan használva, ha a bőrben felszívódik. Mérgező lehet.

Ezek a vegyi anyagok Európában már korlátozva vannak az ismert karcinogén hatásuk miatt. Dr. Samuel Epstein (az Illinoisi Egyetem Környezeti Egészség professzora) szerint a DEA alapú felületaktív anyagok bőrön keresztül való ismételt alkalmazása a máj és a vese rák előfordulásában emelkedést eredményezett.

Phthalat. károsítja a májat, a vesét és a szaporodási szerveket, mindemellett a szervezetre a hormonokhoz hasonló hatást gyakorol. (Forrás: Öko-Test 06/2001). Samponokban találkozhatunk ezzel az anyaggal a leggyakrabban, illetve kozmetikumok csomagolóanyagaként!

( Néhány éve óriási botrányt robbantottak ki a phthalat tartalmú gyerekjátékok, az Európai Unióban megtiltották az olyan játékok forgalmazását, amelyekben megtalálható volt ez az anyag, ugyanis a gyereknyál kioldotta phthalat-ot és torzulást idézett elő sok gyereknél! KÉRDÉS: ha a gyereknyál képes kioldani a műanyagból, akkor egy sampon vagy tusfürdő nem képes rá, ami tartalmaz minimum 30-40 vegyi összetevőt? )

LAS-Tenside. Erős bőrizgató hatású, a szennyvízbe kerülve nehezen lebomló anyag. A mosószerekhez már nem használják. (Forrás: Öko-Test. 06/2001)

Propilénglükol. A propilénlgikol az ásványi olaj kozmetikai termékekben fellelhető formája, amelyet fék- és hidraulikafolyadékokban éppúgy megtalálhatunk, mint a fagyásgátló szerekben. A propilénglükolt bőr- és hajápoló termékekhez és a kozmetikumokhoz hidratáló hatása miatt használják. A bőr nedvességtartalmának megőrzése úgy történik, hogy a propilénglükol megakadályozza a nedvesség vagy a víz eltávozását azzal, hogy berekeszti a bőrt. Különböző információs anyagok figyelmeztetik a propilénglükol tartalmú termékek használóját, hogy ez az anyag erősen irritálja a bőrt és használatával májelégtelenség és vesekárosodás léphet fel.

Alumínium. A fémek közé tartozó elem, amelyet leginkább repülőgépek alkatrészei és protézisek előállítása mellett izzadásgátló termékek alapanyagaként és savgátlókhoz valamint fertőtlenítőszerekhez használnak. Az alumínium szoros összefüggésbe hozható a mellrák és az Alzheimer-kór kialakulásával. Az izzadásgátlók fő összetevője, mint a nevében is benne van, magát az izzadást gátolja meg. ( Gondolkozzunk el ezen egy kicsit! Az izzadás egy természetes élettani folyamat, így üríti ki a szervezet a mérgeket. Ha ezt megakadályozzuk, hová kerülnek a méreganyagok? Nos, igen visszaáramlanak… Vajon ezek után véletlen, hogy amióta piacra dobták az izzadásgátló szereket, ugrásszerűen megnőtt a melldaganatos emberek száma? Vigyázat(!), nem csak a nők problémája a melldaganatos elváltozás!

Minden harmadik melldaganatos nő után a negyedek az egy férfi! )

Bután. Rendkívül gyúlékony aeroszol; nagy mennyiségben narkotizáló hatású. A bután egy üvegházhatást kiváltó gáz, amely szintén felelős a globális felmelegedésért

Propán. A propán egy olyan aeroszol, amely nagy mennyiségben narkotizáló hatással bír. Alkohol Színtelen, illékony, gyúlékony folyadék, ami élesztőgombák és szénhidrát erjedésével keletkezik. Gyakran használják oldószernek, de italokban és gyógyszerekben is megtalálható. Ehető és iható termékek alkotórészeként hajlamosabbá teheti a testszöveteket a rákkeltő anyagokkal való reagálásra. Azok a szájöblítők, amelyek 25%-nál magasabb alkoholtartalmúak hozzájárulhatnak a száj-, a nyelv- és torokrák kialakulásához.

Talkum. A talkum egy puha, szürkés-zöld színu ásvány, amely megtalálható néhány testápoló és kozmetikai termékben. A hintőporokban van jelen nagy mennyiségben. Tudományos tanulmányok kimutatták, hogy a hintőpor rendszeres használata a genitális területen 3-4 szeresére növeli a petefészekrák kialakulásának az esélyét.Bizonyos körülmények között a talkum belégzése káros lehet, mindemellett rákot is okozhat.

Formaldehid és származékai (bronidox, bronopol, diazolidinyl-karbamid, diazolidinyl-urea, hydantoin, imidazolidinyl-karbamid, imidazolidinyl-urea, 2-bromo-2-nitropropán-1,3-diol, 5-bromo-5-nitro 1,3-dioxane). Színtelen mérgező gáz, irritáló hatású, és rákkeltő anyag. Vízzel kombinálva a formaldehidet fertőtlenítőszerként, rögzítőként illetve tartósítószerként használják. A formaldehid számos kozmetikai termékben megtalálható, de főként a hagyományos körömápolási termékekhez használják. A formaldehidek rákkeltő anyagok, amelyek már kis mennyiségben is irritálják a nyálkahártyát és allergiát válthatnak ki. Allergiát okoz, irritatív és bőrgyulladást okoz, fejfájást és krónikus fáradtságot. A párája erősen irritatív a szem, orr és torok nyálkahártyájára.

Gloxal. Tartósítószerként alkalmazzák. Fennáll a gyanú, hogy ez más összetevőkkel keverve, rákkeltő anyaggá alakul át.

Octyl Methoxycinnamate (kémiai fényszűrő) –sejt-toxikus! MINDADDIG NEM RÁKKELTŐ,AMÍG KI NEM MEGYÜNK VELE A NAPRA! Mivel napozásnál ezt az anyagot a bőrre kenjük (minnél magasabb a napvédőtermék fakorszáma annál károsabb) nem tudjuk kikerülni azt, hogy a napsugarakkal ne lépjen REAKCIÓBA!!! Még aki nem szerette a kémiát az is tudja, hogy a reakció nem biztos, hogy jót jelent. Az egy jó kérdés, hogy akik naphosszat tarózkodnak a tűző napon (pl.: útépítők) és nem használnak fényvédő krémeket (OCTYL METHOXYCINNAMATE), közöttük miért nincs annyi bőrrákos megbetegedés, mint akik mindenféle kozmetikummal védekeznek a bőrrák ellen?! Szerintem ugyanannak a napnak a sugarai érik őket is!

Glycerin. Sziruphoz hasonló folyadék, melyet víz és zsír kémiai reakciójával állítanak elő. Puhítóként és oldószerként kerül felhasználásra. Hatására a bőr alsóbb rétegeiből a bőr felületére vonzza a nedvességet, és ott is tartja azt, hacsak a levegő nedvességtartalma el nem éri a 65%-ot. Így a bőr belülről kifelé haladva fokozatosan kiszárad. Kaolin Finom fehér agyag, melyet főként porcelánkészítéshez használnak. A bentonithoz hasonlóan teljesen eltömíti és elgyengíti a bőrt.

Lanolin. Gyapjúból nyerhető zsíros anyag, amely gyakori összetevője kozmetikumoknak és különböző krémeknek. A kozmetikumokban használt lanolin nagy része erősen szennyezett klórozott szerves növényvédő szerekkel, mint a DDT. Néha allergiát vált ki a bőr felületén, pl. bőrkiütések formájában.

Paraffinum. Liquidium (ásványolaj) Rákkeltő gyanús! Egy nyersolaj (petróleum) származéka. Ipari felhasználásakor leginkább kenőolajként alkalmazzák. Az ásványolaj egy finom, filmszeru réteget képez a bőr felszínén, így a toxinok, a nedvesség és egyéb a bőr által termelt anyagok elől elzárja az utat. A bőr nem tud normálisan lélegezni, így az oxigén sem juthat át a sejtfalon. ( Érdemes megnézni a Frei Dosszié – Kozmetika Völgy adását, vagy olvasd el az erről adásról készült írásos beszámolómat! )

Nitro- és policiklikus pézsmavegyületek. Ezek a szintetikus parfümanyagok az állatkísérletek során részben rákkeltőnek bizonyultak, részben pedig megváltoztatják az egyed genetikai hátterét. Környezetünkben és a szervezetünkben ezek az anyagok annyira felhalmozódnak, hogy akár az anyatejben is ki lehet mutatni. A legújabb kutatások szerint káros hatást gyakorol a májra. Az illatanyagok allergiát válthatnak ki az embereknél, és a kötőhártya mellett a légutakat is irritálhatják. Petrolatum Petróleum bázisú zsír, melyet az iparban kenőanyagként használnak. A petrolatum valamennyi károsodást előidéző tulajdonsága megegyezik az ásványolajnál tárgyaltakkal.

Triclosan ( hivatlosan betiltva )

2005. december 31-től hivatalosan betiltva, mert vese és májrákot okoz! Ennek ellenére a mai napig számos termékben megtalálható! A n betiltva, mert vese és májrákot okot! Ennek ellenére a mai napig számos termékben megtalálható! A triclosan szintetikus alapú tartósítószer, amelyet baktérium- és gombaölő hatása miatt a kozmetika számos szereiben, illetve fogkrémben, szappanban és lábápolókban is megtalálható. Viszont allergiát okozhat, és káros az egészségre. Mérgező anilint “állít elő” amely a bőrön és a nyálkahártyán keresztül felszívódik a szervezetbe, majd ott szétterjed. A bőr természetes savvédőköpenyét támadja meg és károsítja a májat. Ha egy fogkrém triclosant tartalmaz, a szájhigiénia veszélyessé válhat. Lenyelésekor még az emésztéshez fontos bélbaktériumokat is károsíthatja. A triclosan előállítása során mérgező anyagok keletkezhetnek, pl. dioxinok és furánok. Ezek az összetevők is beépülhetnek szervezetünkbe, károsítják a májat és rákot okoznak. A triclosan széles körben való alkalmazása bizonyíthatóan ellenálló csírák kialakulásához vezet. Ez azt jelenti, hogy a triclosan rendszeres használatával pont az ellenkezőjét érjük el, mint amit akartunk: a kórokozók ellenállóvá válnak és már nem lehet őket célzottan legyőzni.
Biológiailag nehezen bomlik le, mérgező az élővizek és a halak számára. Ha a triclosan bekerül a folyókba, UV-sugárzás hatására dioxinok keletkezhetnek belőle. A triclosan rendkívül káros a vízben megtalálható organizmusokra és maradandó károkat okozhat a folyóvizekben.

Vizsgáld meg azon termékek összetevőit, amit jelenleg a fürdőszobádban, a konyhádban és a mosás során használsz!

Ne vegyél és ne használj olyan kozmetikumokat, sampont, fogkrémet, stb., amiben az egészségedre káros anyagok vannak!

Mi van a háttérben?

1988-ban – több, mint 20 évvel ezelőtt – az amerikai OSHA (Occupational Safety & Health Administration) egészségbiztonsági szempontból bevizsgálta a kozmetikumokban található 2983 leggyakrabban előforduló hatóanyagot, és megállapította, hogy közülük

– 884 súlyosan mérgező,
– 218 meddőséghez vezethet,
– 314 biológiai elváltozásokat okozhat,
– 146 daganatokat okozhat, és
– 376 bőr és szemirritációkat okozhat.

Ami engem leginkább megdöbbentett az az, hogy ha ezeket a számokat összeadjuk, kiderül, hogy a bevizsgált anyagok TÖBB, MINT A FELE VALAMILYEN ELVÁLTOZÁST OKOZHAT A SZERVEZETÜNKBEN!

S ne feledjük el, hogy ezeket a termékeket “testápolás” (?) céljából használjuk! Ezek az anyagok a mai napig alkotói a vizsgált kozmetikumoknak!

Amikor először értesültem ezekről az információkról, gondolkodóba estem:

hogy lehet az, hogy a szakmai berkeken belül már 20 éve tudnak a kozmetikai mérgezésről?

Akkor mi miért nem tudunk róla? Miért engedik a hatóságok, hogy TUDATOSAN MÉRGEZZENEK MINKET?

Tovább kutattam a válasz után, de egyre lesújtóbb és sötétebb információkra bukkantam:

Edward Kennedy szenátor 1997. szeptember 5-én – az akkor hivatalban lévő amerikai elnöknek, Bill Clintonnak – írt leveléből idéznék egy részletet:

“…már 10 éve tudjuk, hogy kozmetikumaink minden harmadik alkotóeleme mérgező, mégsem tettünk eddig semmit …”

(Kennedy szenátor hivatalos honlapján a 1997-es, szeptember havi archívumban, Kennedy to Fight Cosmetics Regulations Changes Threatening Women címen volt található a teljes szöveg).

Milyen törvényi szabályozás van ezekre a vegyipari anyagokra vonatkozóan Európában, illetve az Európai Unióban?

A REACH elnevezésű rendelet (Registration, Evaluation and Authorisation of Chemicals, 2003.10.29.), ami a 90-es évek végén, a zöld szervezeteknek a nyomására indult. A REACH pontosan azt jelenti, hogy Vegyi Anyagok Bevizsgálása és Engedélyezése, illetve ennek az angol nyelvű rövidítése. A 90-es évek végén elindult az a rendelet tervezet, hogy ha kihoz egy cég valamilyen új vegyi anyagot, akkor ne a hatóságnak kelljen azt bizonyítania, hogy a hatóanyag esetleg káros, hanem az előállítónak kelljen azt bizonyítania, hogy se egészségre se környezetre semmiféle káros hatása nincs az előállított vegyületeknek.

Az 1981, illetve az ez előtt előállított termékek eleve kikerültek a rendeletből, (így a 100 ezer vegyületből kb. 30ezer vizsgálandó vegyület maradt) igazán komoly vizsgálat alá csak a 100 tonna/évnél nagyobb mennyiségben előállított szintetikus anyagokra kell bármi nemű vizsgálatot elrendelni nagyon érdekes (!!!), sikerült azt elérnie “valakinek/valakiknek”, hogy gyakorlatilag az egész kozmetikai szektor kikerült a rendelet hatálya alól.

Jelenleg is több ezer vegyület van forgalomban, amiről semmilyen hatásvizsgálat nem született! Sőt, a mai napig az emberek nagy többségének fogalma sincs arról mi mindennel ápolja a testét, illetve ez huzamosabb használat után milyen egészségügyi elváltozást idézhet elő nála!

Sajnos rá kellett jönnöm, hogy fogyasztói társadalomban élünk, ahol minden a pénzről és a még nagyobb profitról szól! Ezek a kozmetikai cégek óriási adót fizetnek az államnak, s innentől kezdve az államnak nem érdeke, hogy mi, ezen a területen ismerettel nem rendelkező fogyasztók bármit is megtudjunk! Ezek alapján azonban be kell látnunk, hogy ha az államok eddig semmit nem tettek az ügy megoldása érdekében, a jövőben sem lesz ez másként…

Szóval a mi tudatos vásárlói döntésünk és felelősségünk, hogy utána járjunk annak, hogy mik azok a veszélyforrások, amiket esetleg ki tudunk küszöbölni az életünkből a saját és családunk érdekében!

Az alábbi fimben, Annie Leonard bemutatja a kozmetikai cégek hátterét és tevékenységét.