A Hepatitis B “védőoltás” ahelyett, hogy védene, tönkreteszi a májat

A Hippokrátészi elvek szerint a megelőző gyógymódoknak rendkívül biztonságosnak kellene lenniük, hisz a céljuk védettség nyújtása olyan betegségekkel szemben, melyeket egyáltalán nem is biztos, hogy elkapnának.
(Marc Girard: A Hepatitis B védőoltás autóimmun rizikói)

Elképesztő felfedezést publikált az Apoptosis folyóirat: a Hepatitis B védőoltás, melyet azzal az ürüggyel adnak, hogy megelőzze a Hepatitis B vírusfertőzést, sejtpusztulást okoz, tönkreteszi a májat.
A “Hepatitis B védőoltás idézi elő az apoptotikus halált a Hepa 1-6 sejtekben” című tanulmányban a kutatók belekezdtek “… egy laboratóriumi körülmények között működő modellrendszer kialakításába, amely alkalmas a Hepatitis B oltóanyag által okozott sejtmérgezés mechanisztikus (műszerekkel történő) kutatására, és a vakcina által okozott sejthalál vizsgálatára.

Megállapították, hogy a Hepatitis B oltóanyag váltotta ki a “mitokondriális integritás elvesztését, az apoptózis indukcióját és a sejthalált” az alacsony dózisú adjuvált Hepatitis B oltóanyagnak kitett májsejtekben. Az alkalmazott adjuváns (hatásfokozó) az alumínium-hidroxid volt, amelyet egyre növekvõ mértékben azonosítanak az autoimmun betegségek egyik közreható okaként a beoltott lakosság körében.

A felfedezés – miszerint a Hepatitis B oltóanyag károsítja a májat (hepatotoxicitás) – megerõsíti azokat a korábbi megállapításokat (1999.), melyek szerint a vakcina mintegy 294%-ig növeli a májproblémák elõfordulását a 6 évesnél fiatalabb amerikai gyermekeknél a beoltatlan kontrollcsoportokkal szemben.
Egy másik tanulmány, melyet a Hepatogastroenterology folyóiratban közöltek 2002-ben, megállapította, hogy a Hepatitis B védőoltást statisztikailag kapcsolatba hozható a gasztrointesztinális (gyomor-bél) reakciókkal, köztük: a májgyulladással, a gasztrointesztinális megbetegedéssel és a májfunkció vizsgálat során tapasztalt rendellenességekkel – összehasonlítva egyéb beoltott kontrollcsoportokkal.

Ez azonban csupán a jéghegy csúcsa…

Egy 2011 júniusában a Molecular Biology Reports c. folyóiratban megjelent feltáró tanulmányban a kutatók kimutatták, hogy a Hepatitis B oltóanyag 144 gén működését változtatja meg az egér májában az oltás beadását követő egy napon belül, amelyek közül 7 gén a gyulladás kialakulásával és az anyagcserével kapcsolatos.
A szerzők megjegyezték: “A vakcinagyártók rendszerint végeznek biztonsági tesztelést, de az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a gyógyszerkönyvek valamennyi követelménye csak az általános toxicitás (mérgezés) megfigyelésére vonatkozik, az oltóanyag génműködéssel kapcsolatos tanulmányozását azonban nem vizsgálják rutinszerűen.”

Vajon a Hepatitis B oltóanyag génműködést megváltoztató jelensége lehet az egyik oka annak, hogy több mint 60 súlyos egészségkárosító hatás létezik, amelyek kapcsolatba hozhatók az oltóanyaggal, amint azt a kortársi ismeretterjesztő és publikált orvosbiológiai irodalom dokumentálta, ezek között pl. a hirtelen csecsemőhalál?

Egyéb lehetséges akciómechanizmusok a Hepatitis B veszélyes mellékhatásai mögött a következők…
– A Hepatitis B oltóanyagok tartalmazhatnak Hepatitis B vírus polimerázt szennyezőanyagként, amely beindíthat egy autoimmun folyamatot a mielin (az idegek védőburkolata) ellen.
– A Hepatitis B előidézhet autoimmun mielinpusztító megbetegedést a molekuláris mimikri révén, amely az oltóanyag antigén, az Epstein-Barr vírus és a humán mielin között létezik.

Miért oltják a csecsemőket Hepatitis B vírus ellen?
Az igazi veszély abban rejlik, hogy a Hepatitis B vírus elleni általános oltási kötelezettség sokkal több kárt okozhat, mint amennyi hasznot hajt. Valójában a legkisebbjeink – a csecsemők – vannak kitéve annak, hogy jóvátehetetlenül károsodjanak, mivel a CDC oltási program megköveteli a Hepatitis B védőoltás beadását születéskor, 1-2 két hónapos korban, és azután ismét 3-6 hónapos korban. (Az USA-ban. Magyarországon az iskolában adják be a 13 és a 14 éveseknek.)

A Hepatitis B általános oltási kötelezettséget 1991-ben javasolták a amerikai újszülötteknek, az ellentmondó biztonsági eredmények ellenére. Talán nem véletlen egybeesés, hogy az autizmus előfordulása manapság 1500%-kal magasabb, mint a védőoltás bevezetése előtti időszakban. Mialatt nem beszélhetünk “genetikai járványról” a “genetikai” szó tradicionális örökletes értelmében, létezik egy – a környezet által indukált – génműködés módosulás, amint azt fent vázoltuk. Más szóval, a vakcina hatásfokozói (pl. etil-higany, alumínium) és az oltóanyag antigénjei képesek súlyosan befolyásolni a genetikai infrastruktúra stabilitását, amelytől az egészségünk függ.

A Toxicology and Environmental Health c. folyóirat 2010-ben publikált egyik tanulmánya szerint a fiú újszülöttek, akiket 1999 előtt oltottak be Hepatitis B oltóanyaggal, háromszor akkora kockázatnak voltak kitéve a szülők által bejelentett autizmussal kapcsolatban. Miért 1999 előtt? 1999. augusztus 27-én a CDC (ÁNTSZ az USA-ban) a thimerosal (organikus higanytartalom) alkalmazásával összefüggő súlyos idegmérgezés hallgatólagos tudomásulvételével jóváhagyta az első thimerosal-mentes Hepatitis B vakcinát. Sajnos, még a higany (melyet a másik idegmérgező anyaggal, a alumínium-hidroxiddal pótoltak) eltávolítása után is az autizmus előfordulása számos nagyságrenddel magasabb, mint mielőtt a CDC egyre nyomulósabb oltási programja (60+ 6 éves korra) elérte a jelenlegi arányokat.

Egy további szembetűnő probléma a csecsemőknek beadott Hepatitis B oltóanyaggal kapcsolatban, hogy a Hepatitis B vírus csupán a véren és az ondósejteken keresztül adható át a fertőzöttek által, mely két módja annak, aminek az újszülött valaha is ki lehet téve, nyilvánvalóan ez nem vonatkozik a kórházban világra jöttekre; kivéve, természetesen, ha az édesanya a vírushordozó, és így közvetlenül átörökítheti a vírust az utódjára. De a kórházak szűrhetik, és szűrniük kell az édesanyákat megelőző módszerrel a Hepatitis B-re, ezzel fölöslegessé téve valamennyi csecsemő vakon történő beoltását. Ezen túl, nincsenek szúrópróbaszerűen ellenőrzött kísérletek, amelyek kiértékelték volna a Hepatitis B vakcina beadásának hatásait a terhesség alatt a csecsemõ megfertõzõdésének megelõzése érdekében, annak ellenére, hogy a várandós asszonyok éppen ez okból megkapják az oltóanyagot. Léteznek kutatások, amelyek kimutatják, hogy a Hepatitis B immunizáció nem nyújt garantált védelmet a megfertõzõdés ellen, tehát igazából nem eshet a vakcina által megelõzhetõ betegségek kategóriájába.

Forrás: http://www.greenmedinfo.com/blog/hep-b-vaccine-damages-liver-it-supposed-protect
Angolból fordította : Oltáskritikus Életvédõk Szövetségének publikációs csoportja

Netambulancia.hu

A hepatitis B-ről.