Csikung gyógyító golyók

Kínában nap mint nap látni, de már Európában sem ritkaság, hogy az emberek séta, nézelődés közben két golyót pörgetnek a markukban. A kínai ember számára ez a golyópörgetés egyáltalán nem céltalan szabadidős játék, hanem egy ősi kínai kondicionáló gyógymód.

A golyóterápia a 14. században uralomra került Ming-dinasztia idejéből származik. Az egyik Ming császár is használta a golyókat, hogy egészségét megőrizze és életét meghosszabbítsa. A császár 89 évet élt, a háziorvosa pedig, aki ezt a terápiát javasolta, 84 éves korában halt meg, ami az akkori átlag-életkort figyelembe véve, matuzsálemi kornak számított.

A könyv letöltéséhez kattintson a képre vagy IDE.

A csikung a jógára emlékeztető ősi kínai gyakorlatrendszer. Célja az egészség megőrzése, a betegségek diagnosztizálása és gyógyítása, a test ellenálló képességének növelése.

A csi szó jelentése: levegő, légzés, fuvallat. A hagyományos kínai felfogásban mindenfajta energiát a csi szó jelöl. A világegyetemet a csi, a mindent betöltő eneriga, a ,,kozmikus lélegzet’’ hatja át. Mivel az ember az univerzum része, azzal elválaszthatatlan egységet alkot, az emberi test működése és egészségi állapota az energiák egyensúlyának, normális áramlásának a függvénye.

Az akupunktúra elmélete szerint az emberi testben (de az állatéban is) az energia speciális vezetékekben (meridiánokban) áramlik. E vezetékek létezésére egyébként a legutóbbi idők kutatásai meggyőző bizonyítékot adtak. Zhu Zhong-Xiang (Csu-Csung-Hsziang), a Kínai Tudományos Akadémia Biofizikai Intézetének professzora 1987-ben a pekingi Nemzetközi Akupunktúrás Kongresszus alkalmából tartott munkaértekezleten számolt be először arról, hogy az akupunktúrás vezetékek a periférián haladó, biofizikailag azonosítható egy-két milliméter széles csatornák.

A vezetékeken meghatározott pontok helyezkednek el, amelyek kapukként nyílnak a külvilágra. Ezeken a pontokon keresztül lehet az energiaáramlást tűszúrással vagy egyéb fizikai ingerrel befolyásolni, pl. a tenyéren található pontokat gyógygolyók görgetésével. Ugyanis, ha a testben az energiaáramlás valamilyen oknál fogva megakad, ha valamelyik vezeték eltömődik, ha az energia rossz irányba áramlik, akkor lép fel a betegség.

Speciális kő- vagy fémgolyók pörgetése a tenyérben serkenti a feltorlódott energia áramlását, és ezáltal a beszűkült, eltömődött vezetékeket kitisztítja, megnyitja a normális életműködésre.

A gyógygolyós módszer Kínában igen elterjedt, elsősorban az idősebb korosztály körében. Használata kb. félévezrede ismert, semmiképpen sem ártalmas, fennmaradását éppen hasznosságának köszönheti.

Alkalmazását az alábbiak miatt is javasolom:

– A kéz a nagyagykéreg érzőterületén (Brodmann-1., 2. és 3.) kivételesen nagy zónát képvisel, használata visszahat a kérgi funkciókra, s így az agyműködést serkenti.

– A kor előrehaladtával az inak öregedése, merevedése az ujjak mozgását korlátozza. A kínai golyók a tenyérben és az ujjakban haladó ínhüvelyek anyagcseréjét fokozhatják, és így az ujjakat rugalmassá és mozgékonyabbá teszik.

– A tenyér és az ujjak anyagcseréje fontos az akupresszúrás gyógyítás szerint is. Itt a szóba jöhető pontok serkentik a szívműködést (szívvezeték 8. pontja), frissítő és ugyanakkor nyugtató hatásúak (szívburokvezeték 8. pontja). A kézre kivetülő reflexzónák kapcsolatai – ha hiszünk bennük – még további szervfunkciókra gyakorolhatnak jótékony hatást.

Összefoglalva: a golyók használatának serkentő, gyógyító-megelőző hatása elméletileg megalapozott, alkalmazása ártalmatlan, használatát javasolom.

Budapest, 1991. június 21. dr. Eőry Ajándok

A golyóterápia az akupresszúra egy különleges változata

A természetes gyógymódok a világ számos országában – keleten és nyugaton egyaránt – ma már a hivatalos orvostudomány részét képezik. A természetgyógyászat rengeteg olyan gyógyeljárást tett népszerűvé, melyeknek az eredete a régmúltra nyúlik vissza. Ezek közül is kiemelkedőek az ősi Kínából származó és ott ma is a modern orvoslás eszköztárával egyenrangúan alkalmazott gyógymódok. Ilyen elsősorban a tűszúrásos eljárás, az akupunktúra, és ennek egy szélesebb körben alkalmazott változata, az akupresszúra, mely az akupunktúrás pontoknak nyomással történő ingerlése.

Ismeretes, hogy az akupunktúra Magyarországon csak a nyolcvanas években kezdett elterjedni. A hivatalos tudományos körök addig mereven elutasították, mert a klasszikus orvostudomány nem tudta igazolni az eljárás hatásmechanizmusát. Azután egyre többen győződtek meg arról, hogy ez az ősi gyógymód sokféle betegség enyhítésében, megelőzésében, sőt nemegyszer a gyógyításában is igen hatásos lehet. Különösen jól alkalmazható fájdalomcsillapításra, érzéstelenítésre.

Az akupresszúrához nincs szükség tűszúrásra, ugyanis ennél az eljárásnál ujjakkal vagy valamilyen eszközzel gyakorolunk nyomást a megfelelő pontokra. Nagy előnye, hogy mindenki elsajátíthatja, viszonylag könnyű megtanulni, otthon és egyedül is végezhető.

Ezenkívül még számos változatuk van ezeknek az ősi keleti gyógymódoknak, így a moxibusztió (az akupunktúrás pontok perzselő fűvel történő ingerlése), a kézrátevés (a kezelőről a kezeltre történő energiaátvitel), a köpölyözés, a fülakupunktúra és az akupreszszúra két sajátos változata a talpmasszázs, valamint a kézakupresszúra, illetve ez utóbbinak egy különleges változata: a tenyér ingerzónáinak gyógygolyókkal (ún. csikung golyókkal) való ingerlése. Mind a talpmaszszázs, mind a csikung golyókkal történő masszírozás azon a felismerésen alapul, hogy a talp és a kéz egyes területei energiapályák (ún. meridiánok) révén kölcsönhatásban állnak a szervezet különböző részeivel. Ezek ingerlésével tehát hatni lehet az egyes szervek működésére.

A golyóterápia valójában az életerőt, a csit aktivizálja

A jin és a jang léteszéséből fakadó életerő, a csi az az energia, mely minden életműködést szabályoz. A csi az, amely mindent mozgásba hoz, amely mindent kormányoz és igazgat. Csi nélkül nincs élet, és viszont: élet nélkül nincs csi.

A csi azonban nem csupán filozófiai elv. Valójában az energiának egy formája. A kínai felfogás szerint a világegyetemben mint őserő (ős-csi) létezik, amely az egész univerzumot mozgatja és kormányozza. Belőle keletkezett azután minden más.

Mindez a kínai orvoslás nyelvére lefordítva: az emberi szervezetben minden működésnek megvan a maga csije. A légzési csi a lélegzetvételt segíti, a táplálkozási csi pedig a felvett táplálék energiatartalékká alakulását irányítja. Bármennyit is használ el ebből működése során vagy betegség miatt a szervezet, a csi mindig újratölti ezt a tartalékraktárat.

A csi, azaz az életenergia egészséges emberben szabadon, akadálytalanul, zárt energiapályákon, ún. meridiánokon kering a szervezetben.

Hat jin és hat jang meridián van, amelyek párosával helyezkednek el a két tesfélen. Ezek a meridiánok: a tüdővezeték, a szívvezeték, a szív-burokvezeték („a vérerek ura”), a gyomorvezeték, a vastagbélvezeték, a lép-hasnyálmirigy vezeték, a vékonybélvezeték, a hólyagvezeték, a vesevezeték, a hármas melegítővezeték, az epehólyagvezeték és a májvezeték.

Ha a meridiánokon történő energiaáramlásban bármiféle zavar áll be, ez megbontja a harmonikus egyensúlyt, és betegséget okoz. Efféle egyensúlyzavarokat az időjárásváltozástól kezdve a sérüléseken át egészen a helytelen táplálkozásig és a tartós megerőltetésig sok minden előidézhet. Ilyenkor a cél tehát az, hogy az energiák egyensúlyát helyreállítsuk, az energiaáramlási akadályt elhárítsuk és az energiát a megfelelő helyre irányítsuk. Valójában az energiaáramlásra, az életerőre (a csire) hat az akupunktúra, az akupresszúra, illetve a csikung gyógygolyókkal való masszírozási technika is.

Ahhoz, hogy a golyóterápiában higgyünk, meg kell érteni a kínai életszemléletet

A természetgyógyászatnak olyan természetes gyógyszerek és gyógymódok állnak rendelkezésére, melyeket összevetve a klasszikus orvoslás terápiás eljárásaival, azt az azonosságot állapíthatjuk meg, hogy mindegyik ugyanazt a célt szolgálja: az ember testi-lelki egészségének megőrzését, illetve helyreállítását.

A testi egészség nagyon sokféle kapcsolatban áll a lelki és szellemi egészséggel. Az vagyunk, amit gondolunk. Ha a gondolataink gonoszak és kuszák, annak az egész testre kihatása van. Mind a gondolkozásunk, mind a cselekedeteink következményeit egyaránt viseljük. A jó gondolatoknak óriási erejük van. Az állatokat nem a gondolataik, hanem az ösztöneik vezérlik. Csak az ember kapta osztályrészül a gondolkozás erejét, hatalmát. De senki ne higgye, hogy ez a hatalom végtelen, csak azért, mert nem látszik. Az igazság az, hogy a villám, amely belecsap a tölgyfába, vagy a föld-rengés, amely felszakítja a földet, mind gyerekjáték az emberi gondolkozás hatalmához képest. A rossz gondolatok rút következményekkel járnak, a jó gondolatok viszont mindig újabb jó cselekedetekre ösztönöznek. Az igazság és a szeretet fénye a szemekben is ragyog.

A csikung golyók használatához is megfelelő belső hozzáállásra van szükség. Tehát először mindenkinek magának kell meggyőződnie a golyóterápia hasznosságáról, s csak azután várhat eredményt tőle. Ezért olyan fontos a kínai felfogás, életszemlélet megértése a golyókkal való gyógyításban.

A gyógygolyó-technikának is a csi a filozófiai alapja. A kung szó kínai eredetű, és a dolgozni szóból ered. A csikung tehát olyan technika, mely a csit aktivizálja, a testet-lelket erősíti, az egész szervezetet mozgósítja. A csi tehát nem valami elvont, absztrakt dolog, éppen ellenkezőleg: nagyon is kézzelfogható.

Kínában a csi aktivizálására különböző technikákat használnak igen neves klinikákon. Régóta alkalmazzák pl. a krónikus betegek kezelésében. A tapasztalat szerint a krónikus betegek tovább éltek, ha csi-technikát is alkalmaztak náluk. A csi-kezelés a kemoterápia mellékhatásait is csökkenti.

Az alábbi betegségek gyógykezelését hatásosan lehet kiegészíteni gyógygolyóterápiával:

– Légzőrendszer:

asztma, torokgyulladás, nátha, hurut stb.

– Emésztőrendszer:

gyomorfekély, gyomorhurut, egyéb gyomorbetegségek, májgyulladás, epekő, székrekedés, cukorbetegség, krónikus hasmenés.

– Vérkeringési módszer:

magas vérnyomás, reumás betegségek, szívritmuszavarok, a fehérvérsejtek számának csökkenése.

– A vizeletkiválasztó és a nemi rendszer betegségei: vesegyulladás, kóros pollució, menstruációs fájdalom, meddőség, magtalanság, méhsüllyedés.

– Az idegrendszer betegségei:

idegfájdalmak, érzéstelenség, álmatlanság, fejfájás, ülőidegfájdalom, ideggyengeség.

– Sérülés, sebesülés (külső, belső).

– Hormonrendszer:

tejmirigy-, nyálmirigygyulladás.

– Ízületi bántalmak:

vállízületi gyulladás, derék- és hátfájás, egyéb ízületi gyulladások.

– Bőrbetegségek, szemölcs stb.

– Érzékszervi betegségek:

látás, hallás, ízlelés és szaglás zavarai, orrgyulladás, polip.

– Rosszindulatú daganatok korai stádiumban.

A kézben pörgetett golyók ingerlik a tenyér bőrzónáit

Az orvostudomány már régóta ismeri azt a kapcsolatot, amely az idegrendszer közvetítésével a bőr és a test belső részei között fennáll. Az ember érzékszerveivel – köztük egész bőrfelületével – folyamatosan észleli a külvilágból jövő ingereket, és azokra idegrendszere segítségével különbözőképpen reagál. Az emberi szervezet olyan egységes rendszer, amelynek minden része összefüggésben van egymással, és így minden inger, amely valamely szervet ér, hatással van a többi szervre is. Ezen a szemléleten alapul az „egésztest-orvoslás” fogalma.

Henry Head (1861-1940) angol ideggyógyász fedezte fel, hogy a testfelületen a belső szerveknek megtalálható a nagyon precízen körülhatárolható reakciós zónája (dermatomja). Ezek a dermatomok az ún. Head-zónák.

Ha egy belső szerv megbetegszik, ez a zavar az idegrendszer közvetítésével, reflexes úton kivetül a megfelelő Head-zónára, s az adott bőrfelület túlérzékennyé (hiperalgéziássá) válik.

Ez a kapcsolat azonban fordítva is fennáll: a testfelszín ingerlése hatással van a belső szervekre. Márpedig ha ez így van, akkor a bőrfelület megfelelő pontjainak ingerlésével reflexes úton jótékonyan lehet befolyásolni a szervek működését. És minél pontosabban és szervspecifikusabban ingereljük a megfelelő bőrzónát, annál nagyobb lesz ennek a hatása az illető szervre. Pl. a már régebben is alkalmazott köpölyözést manapság sokkal hatásosabban gyakorolja a természetgyógyászat, mert azt nem válogatás nélkül, hanem az intenzív pontokon végzi. De a masszőrök is kiválóan hasznosítják ezeket az ismereteket. Ezt az élettani hatást aknázza ki a kéz dermatomjainak ingerlésével a csikung kezelés is. Már magában a „kezelés” szóban benne van a kéz, megérinti a testet, amely meleget áraszt, kontaktust teremt.

A tenyér bizonyos bőrzónáinak ugyanis különös jelentőségük van, mert a nyaki gerinc egyes szakaszainak vannak alárendelve. Ezek pedig az aortával, a hipofízissel, a szívvel, a tüdővel és a hörgőkkel állnak  összeköttetésben. Amikor tehát a tenyér reflexzónáit ingereljük, pl. úgy, hogy csikung golyókat pörgetünk a tenyerünkben, reflexes úton ezeknek a szerveknek a működésére hatunk.

A golyók pörgetésekor élettanilag az történik, hogy a tenyér egyes pontjainak ingerlésével hatást gyakorolunk a tőle távol eső belső szervre. Ez a távolhatás az alapja az akuputúrás kezelésnek is. A fül egyes területeinek tűvel való ingerlése pl. meglepően hatásos más területek fájdalmainak a csillapításában. Ezek az akupunktúrás pontok általában igen távol helyezkednek el a beteg szervtől. Épp így a kéz akupunktúrás pontjainak ingerlése is igen hatásos a különböző szervek  gyógyításában.

A kéz reflexzónái úgyszólván minden szervvel kapcsolatban állnak. A golyók forgatásakor ezeket a reflexzónákat inger éri. Különösen a kéztő külső pereme és a hüvelykujjbegy, valamint a mutatóujj területének intenzív nyomása és masszírozása van nagy hatással a hozzá tartozó belső szervekre. Az ujjízületek ingerlésével a nyirokkeringésre lehet hatni. Minthogy a tenyéren sok akupunktúrás pont található, amelyek a szív és a szívburok meridiánját, valamint a tüdő meridiánjának egyes pontjait érintik, a golyók forgatása ezeket az akupunktúra-meridiánokat aktivizálja.

A kéz reflexzónáinak ingerlése tehát hat a hormonális rendszerre, a szívre és a keringési rendszerre, az emésztőrendszerre, az izmokra és az ízületekre. A kéz jelentőségét az is mutatja, hogy dermatomjainak vetülete a többi szervhez képest milyen aránytalanul nagy területet foglal el az agykéreg elülső központi tekervényén.

A golyóknak meglepően sokféle gyógyhatásuk van

A golyók pörgetésének – azonkívül, hogy pihentető, szórakoztató játék – igen sok jótékony hatása van.

A tenyérben pörgő golyók masszírozó hatása stimulálja a környéki idegrendszert, a vérkeringést, aktivizálja a nyirokáramlást, feszesen tartja az inakat, elősegíti az ízületi folyadék termelődését, aktivizálja a szövetek anyagcseréjét, és ezáltal a káros anyagcseretermékek kiürülését elősegíti. A kéz és az ujjak állandó mozgása megmozgatja az alkar és a felkar izmait. Az izommozgás pedig közismerten pumpáló hatást gyakorol az erekre. Ez elősegíti a vérnek a szív irányába vagy onnan visszafelé történő áramlását, ami az egész keringési rendszerre jótékony hatással van.

Tudjuk, hogy a test izomzata egy teljes egészében zárt rendszert képez. A természegyógyászok ezt figyelembe veszik, amikor a nyaki gerinc kóros elváltozásait a lábizomzat, majd felfelé a combizomzat és a keresztcsonttájék izomzatának a mozgatásával, masszírozásával kezelik. A nyaki gerinc mészlerakódása a hátizomzatra, majd lefelé egészen az ágyéki izomzat területéig kihatással van.

A golyókkal való rendszeres gyakorlás az egész idegrendszert serkenti, javítja és tréningben tartja az agyműködést, segít megőrizni a szellemi frissességet.

A golyógyakorlatok során erősödnek a karizmok és finomodnak a kézmozgások, mivel a golyók pörgetése állandóan igénybe veszi a kar- és a kézizmokat, valamint a csuklóízületet és az ujjízületeket. Ezen izometriás hatás folytán nemcsak a kéz ügyesedik, hanem a karizomzat is erősödik, és ezért a golyózás különösen a hosszú időn át ágyban fekvő betegek számára ajánlatos.

Az említett hatásokon túl az acél csikung golyóknak még két érdekes hatásuk van: a vibrációs és a hanghatás. Az acélgolyó belső üregében ugyanis egy kisebb golyó, valamint kúp alakú spirál rugó helyezkedik el, és a tenyérben történő pörgetéskor ez a szerkezet rezgésével vibrációt idéz elő, továbbá dallamos hangot ad.

A két golyó más-más frekvencián ad hangot, mégpedig az egyik egy mélyebb jin, a másik pedig egy magasabb jang hangot. Ennek a hangnak élettani hatása van. A tudomány már régen kiderítette, hogy a fül az idegrendszeren keresztül összeköttetésben áll a test minden részével. Így lehetséges az, hogy a golyók hanghatásuk révén vitalizálnak, aktivizálnak és harmonizálnak. És éppen ezért az ősidőktől egészen napjainkig nincs olyan kultikus tevékenység, amely ne használná fel az ének, a hangszeres zene jótékony hatását.

A fülnek mint egyensúlyérzékelő szervnek nemcsak a térbeli mozgásban van szerepe, hanem sok vegetatív funkciót is irányít. A jin és a jan hangok eljutnak a csigába, ahonnan a test minden részébe továbbfut az itt keletkező ingerület. És minthogy a fülnek nagyon fontos szerepe van az agy aktiválásában, és az idegrendszer révén minden testrészünkkel összeköttetésben áll, ezért a csikung golyógyakorlatokban a hanghatásnak különösen nagy szerepük van.

A csikung hanghatás nem pusztán játék, hanem az egész testre élénkítőleg hat. A kellemes hangok nem csupán örömöt okoznak, de gyógyítanak is.

Végül a golyók forgásakor keletkező vibráció fellazítja a mélyebben fekvő szöveteket, javítja az arteriolákban a véráramlást, nyugtatja az idegeket és serkenti a nyirokkeringést.

Összefoglalva az eddig elmondottakat:

– A testfelszín Head-zónáira kivetülnek egyes belső szervek működési zavarai.

– Ezek a zónák anatómiailag többnyire távol esnek a beteg szervtől.

– A zónák ingerlésével jótékony hatást lehet gyakorolni a belső szervekre.

– A tenyér reflexzónáinak ingerlésével gyógyíthatók a hozzájuk tartozó belső szervek.

– A csikung golyók a tenyérben pörgetve a kéz valamennyi reflex-zónáját ingerlik, és ezáltal hatással vannak a hozzájuk tartozó belsőszervekre.

– A kompresszió (masszírozás) lazítja a szöveteket, és javítja a perifériás vérkeringést.

– A vibráció fellazítja a mélyebben fekvő szöveteket. Javítja az arteriolákban a véráramlást, nyugtatja az idegrostokat és serkenti a nyirokkeringést.

– A mozgási (kinetikus) energia révén hő keletkezik. Ez a kinetikus energia a szövetekbe behatolva visszavezetődik a szervezetbe.

– Reaktiválja a belső szerveket, felmelegíti az ereket, és ezáltal javítja a véráramlást. Nyugatja az ideget. A meleg jang-tényező,  a jang tehát energia. A jang és a jin hatására a csi aktiválódik.

– A dallamos hangoknak nyugtató hatásuk van, javítják a hangulatot.

– Az izometriás hatás erősíti a kéz- és a karizmokat.

Ha mindezeket a tényezőket szem előtt tartjuk, akkor elmondhatjuk, hogy itt valójában egy egyszerű elv érvényesül, és éppen az egyszerűsége révén meggyőző és zseniális. Ehhez csak meg kell venni a golyókat, és azután rendszeresen használni őket.

Forrás: terebess.hu

Vissza a főoldalra…