A homeográfia egy új tudományág. Elektromos kezeléssel előkészített vízcseppeket alkalmaz, melyeket szájon át kell bevenni. A homeográfia a víz azon képességén alapszik, hogy egyes tárgyak, vegyszerek, élőlények frekvenciamintáját magába tudja foglalni, és azokat hosszú ideig (évekig) stabilan megőrzi.

Többféle frekvencia vagy frekvenciaminta tárolható benne együtt.
Valójában a víz láthatóan hatalmas kapacitással rendelkezik a frekvenciák megőrzésére anélkül, hogy azok összekeverednének vagy legyengülnének.

Az ez irányba tett felfedezések még túlságosan újak ahhoz, hogy akár csak egyszerűbb kérdéseket is meg tudnánk velük válaszolni. Miféle energiát tárol a frekvenciaminta? Nos, úgy láttuk, tiszta elektromos energiát és statikus mágneses energiát. Vajon a változó mágneses erőtér is tárolható és kimutatható lenne valahogyan? Ezekre a kérdésekre csak további kutatások fognak fényt deríteni.

Azonban azt az elektromos frekvenciamintát, amit itt a továbbiakban felhasználunk, meglepően egyszerű mind érzékelni, mind előállítani.

Hogyan készül a homeográfiás csepp?

Önnek először is szüksége van egy, legalább 30 kHz frekvenciájú és 50% kitöltési tényezőjű pozitív négyszögjelet előállító frekvenciagenerátorra, ezenkívül egy töltött állapotában 9V-os akkumulátorra. Egy zapper pont ezeket állítja elő, így a legfontosabb tétel talán már a rendelkezésére is áll.

A továbbiakban ezt lapnak fogjuk hívni.  Ilyen alumíniumlemezt fémárukat forgalmazó boltokban kaphat; csak méretre kell vágatnia, és egy lyukat kell fúrnia a közepébe, egy csavar számára. A lapot egy élelmiszer-tárolóhoz hasonló doboz aljához rögzíthetjük, de kereshetünk neki egy esztétikusabb szerelődobozt is. A lapot a zapper pozitív kimenetével egy vezeték köti össze. A negatív kimenetet nem használjuk, de ha véletlenül mégis így tennénk, az antennaszerű lapra érkező jelet mintegy leföldelnénk a negatív oldalra, amitől az eltűnne. Így munkánk eredménytelen lenne.

A frekvenciamásolat készítéséhez egy kis fiola tiszta vizet helyezzen el a lapon. A fiolának üvegből vagy műanyagból kell lennie, és barna színűnek – az ugyanis megakadályozza az erős fény bejutását, mely bármikor megváltoztathatná tartalmának polarizációját. Az üvegcsének kb. 10-15 ml. (2-3 kávéskanál) víz tárolásához kell elegendően nagynak lennie.

A másolni kívánt tételt közvetlenül mellette helyezze el. Minden fiolaköré, mintegy pajzsként – az erősebb hatás elérése érdekében -, rakjunk egy-egy alumíniumból vagy alumínium ötvözetből készült csövet, jóllehet ez nem feltétlenül szükséges. A két fiolának vagy a két csőnek érintkeznie kell egymással. Most zeppelje ezeket 20 másodpercig (ehhez nem kell szigorúan tartania magát, de 30 másodpercnél tovább semmiképpen ne végezze a műveletet). A sima víz ezalatt folyadékmásolattá alakul.

Miután egy csontot vagy más anyagot “helyezett el” a vízmintában, annak jelenléte ideális esetben kimutatható lesz a Synkrometerrel vagy, még pontosabban a Synkrometerhez csatlakoztatott digitális frekvenciaszintetizátorral.
A másolat készítésének további opcionális részletei megtalálhatók a Synkrometer Science Laboratory Manual című könyvben. Mindenképpen meg kell, hogy tudjon bízni a másolat készítőjében. És hogy hogyan lehet ez az egész hasznos számunkra? Az elektromos úton készített folyadékmásolatokat sok mindenhez fel lehet használni, többek között synkrometeres vizsgálathoz vagy lapzeppelésre.

A továbbiakban magát a vízmásolatot be is lehet venni cseppek formájában. E célból azonban saját magának kell a másolatokat elkészítenie, hogy biztos lehessen a jó vízminőségben. Már igen kis mennyiségű méreganyag is káros lehet a szervezetére, jóllehet csak vízről van szó.