Megközelítések

Sok esetben azt nem látjuk meg, ami a szemünk előtt van, vagy ami teljesen nyilvánvaló. Így van ez az egészségünk illetve a betegségektől való megszabadulás tekintetében is. A mai, nyugatinak nevezett orvoslás álláspontja szerint a szervezetbe kívülről bevitt kémiai szerek (lásd gyógyszerek) jelentenek megoldást mindennemű egészségi problémánkra. A minden bajra egy tabletta elvet követve, szinte gyógyszerügynökké válik az orvos, akinek nincs is ideje arra, hogy megismerje páciensét (szándékosan kerülöm a beteg szót – kerüljük a betegségtudatot) és így igazából kiderítse, hogy vajon mi is áll a tünetek hátterében. Nem egy orvossal beszéltem már, akinek komoly lelki terhet jelent a mai egészségügyi rendszerben “Embernek” maradni.

A múltba való visszatekintés nagyon hasznos lehet a tekintetben is, hogy megtudjuk miként gyógyultak az emberek akkor amikor még nem voltak kémiai gyógyszerek. Nyilván volt sok olyan betegség is, amivel még nem tudtak mit kezdeni, és emiatt sokan elvesztették az életüket. De ha a múlt tapasztalatait ötvöznénk a jelenkor technikájával, akkor emberek millióinak lehetne javítani az állapotán. A komplementer medicina elvének alkalmazása helyett egy harc folyik, ahol a résztvevők, foggal és körömmel ragaszkodnak a saját “világmegváltó” (vagy magukat eltartó) nézeteikhez, miközben a gyógyulni vágyók még inkább összezavarodottabbak lesznek, hogy most mihez is kezdjenek. Az alternatív terápiák tekintetében pedig sok esetben a mindhalálig tartó tagadás jellemzi az orvostársadalmat (tisztelet a kivételnek).

Mi ez ha nem küzdelem, harc, szinte már háború? De sajnos ezt a harcot nem a gyógyulni vágyókért, hanem a nézetek igazolásáért vagy a profitért vívják. Pedig igazából egészségre és mindenekelőtt békére lenne szükség, a szívekbe és a fejekbe egyaránt.

Ha már beszéltünk a háborúról és a békéről, akkor stilszerűen olvassunk bele az ezt a címet viselő Tolsztoji regénybe.

Tolsztoj e művét 1865 körül írta, és egy ma is aktuális gondolatot adott Napóleon szájába, az egészséggel kapcsolatban. A borogyinói csata előestéjén Napóleon náthával küszködik:

“…Az inas ismét puncsot szolgált fel, Napóleon poharat hozatott Rappnak is, és némán kortyolgatott a magáéból.
Nem érzem sem az ízét, sem a szagát – mondta és a pohárba szagolt – Úgy utálom ezt a náthát. Folyton az orvostudományt említik. De hát hol itt a tudomány, ha még a náthámból sem tudnak kigyógyítani? Kaptam ugyan pasztillát Corvisart-tól, de semmit sem használ. Mit is tudnának ezek gyógyítani, hiszen gyógyítani nem lehet!
Testünk egy élő gép. Természetétől fogva az életre van berendezkedve; hagyjátok békén az életét, hadd védekezzék maga: sokkal többre megy, mintha teletömitek orvossággal és ezzel megbénítjátok. Testünk olyan, mint egy tökéletes óra, melynek egy bizonyos ideig járnia kell; de az órás nem tudja felnyitni, csak tapogatózva, bekötött szemmel javíthat rajta. Testünk egy élő gép – ennyi az egész…”
Lev Tolsztoj –  Háború és béke III.239 old.

Fantasztikus meglátás, közel 150 év távlatából és a gondolat ma is helytálló, noha mintha elfelejtenénk ezt az alapigazságot. A szervezetünknek, valóban, mint egy élő gépnek a működéséhez szükségesek alapvető dolgok, úgymint cukrok, zsírok, fehérjék. Ahhoz viszont hogy az energiatermelő folyamatokon túl, a működés szabályosságát és precízségét is biztosítani tudjuk, szükségesek a vitaminok, aminosavak, ásványi anyagok és a nyomelemek.

Ne feledjük Dr. Linus Pauling megállapítását: “…nincs az élő szervezetnek az a megbetegedése, ami ne lenne visszavezethető valamely mikroelemek hiányára…”

Ha mindezekről gondoskodunk, akkor a szervezetünk, nagy valószínűséggel képes lesz helyreállítani az egészségét és örömtelivé tenni napjait. Gondolkodjon el a fentiken és próbáljon meg testének megadni mindent, amire szüksége van, mielőtt gyógyszerekhez fordul!

Civilizáltnak nevezett, agyon szennyezett világunkban viszont vannak esetek, amikor mélyebbre kell ásni az egészségi gondok kiderítése kapcsán, mert nem elégséges csupán megadni a szervezetünknek azt amire szüksége van, ha maga a helyreállító mechanizmus sérült vagy helytelenül működik.

Ezen “fül” alatti módszerek kapcsán kívánok némi betekintést nyújtani Önöknek a lehetséges megközelítések közül, messze nem a teljesség igényével.

Vissza a főoldalra…