Gyógynövények

Nem egy világhírű gyógyszer karrierje kezdődött úgy, hogy eleinte – akár évezredekig is– kisebb körben a népi orvoslás, vagy valamelyik hagyományos keleti orvostudomány alkalmazta gyógynövényként, majd európai vagy észak-amerikai betegek, orvosok alkalomadtán megismerték, megtapasztalták gyógyító hatását, és sikeres ellenőrző vizsgálatok után híressé vált, szélesebb körben került alkalmazásra.

Többek között így találták meg a malária ellenszerét, a kinint, miután az indiánok egy lázas jezsuitát gyógyítottak meg a chinafa kérgének főzetével.

A Rausedyl és hasonló készítmények a magas vérnyomás gyógyszerei a Rauwolfia alkaloidáját tartalmazzák, és a Rauwolfia évezredek óta az indiai ajurvédikus orvoslás gyógyszerei közé tartozott, például elmebajosok izgatottsága ellen alkalmazták.

Jól ismert, gyakran idézett a Digitalis purpurea, a piros gyűszűvirág példája. Withering angol orvos egy füvesasszony 17 gyógynövényből álló teakeverékéből különítette el leghatékonyabb szívgyógyszerként.

Az Amni visnagát egy egyiptomi orvosprofesszor emelte ki az egyiptomi népi orvoslásból, midőn egy osztályán fekvő betegén tapasztalta görcsoldó hatását vesekő vagy például szívkoszorúér-görcs esetén.

A növények szívósságának és gyógyerejének kapcsolatáról Dr. Oláh Andortól olvastam egy érdekes gondolatot.

“A gyógyszerkutatás tudománya igazolja Juhász Tóth Sándor zsadányi juhász megfigyelését, amit akkor hallottam tőle, amikor gyógynövénytudománya iránt érdeklődtem. “Ez is élőlény, a növény. Tulajdonsága megöröködik az emberbe. A tökindán keresztülmén a kerék – elszárad. A szikfű a vadsziken is gyönyörűen díszlik, az élni akarás annyira nő benne. A porcsint meg bármi tapossa, megmarad. Mindent elvisel. Felveszi a versenyt a szikfűvel.” Minden állat, a disznó is, amelyik a porcsint eszi, legeli, ezért ellenálló a betegségekkel
szemben. Embernél is a porcsintea étvágytalanságot, sorvadást, erőtlenséget gyógyít.”

A tapasztalat útján elinduló juhász, felismerte azt, amit évezredek óta megfigyeltek a világ sok-sok táján élő, nyitott szemmel járó és látó gyógyítói. Mi sem jobb példa ennek igazolására, mint az, hogy a vulkanikus tevékenység utáni élet első jeleit felmutató Morinda citrifolia ami egy szívós, igénytelen, bármilyen talajon megélő, igazi túlélőnövény, jól bírja a savas és a lúgos talajt is, sőt a tengervízben lévő só sem árt neki. Megtalálható a nyílt parti vidékeken éppúgy, mint az erdőkben. Legjobban azonban a vulkanikus eredetű talajt kedveli, előszeretettel nő lávaömlések mellett és azok tetején. A fűfélék után a noni az első növény, amely itt megtelepszik. Érdekes jelenségnek lehetünk a tanúi, ha megfigyelünk egy nonicserjét. Az ágakon egyszerre található meg a virág, a félig érett és a teljesen érett gyümölcs!

Vagy ha gondolunk a kietlen észak-amerikai sivatagokban is megélő Yucca shidigerára. A szélsőséges klimatikus viszonyok (nappali hőség, éjszakai hideg, olykor évekig tartó csapadékmentes időszakok) által szívós túlélővé edzett növényben az élet fenntartásához és az ellenálló képességhez szükséges anyagok rendkívül magas koncentrációban találhatóak meg.

És még akkor nem is beszéltünk a porcsinról, a szikfűről, a közvetlen közelünkben, a minket körülvevő mezőkön és réteken növő, az itt nyíló és viruló virágok és növények végtelenjéről.

A gyógynövények alkalmazhatóságának témakörében igen széles a repertoár és valljuk be őszintén, hogy e weboldalon keresztül igen kicsiny az a rész amit áttekinthetünk. Mégis, néhány évezredek óta használt és alkalmazott gyógynövény fontosabb jellemzőiből megvizsgálunk néhányat.

Amennyiben a gyógynövények témakörében igazán mélyre szeretne ásni, javaslok néhány könyvet és ajánlom a figyelmébe a Szabó Györggyel (a bükki füves ember) készült videót.

Vissza a főoldalra…