Enderlein-féle sötétlátóteres vércseppanalízis

Béchamp elképzelését jóval később egy német zoologus Günther Enderlein fejlesztette tovább. Hatalmas kísérleti munkára támaszkodva építette fel elméletét a szervezeten belül keletkező létformák kifejlődéséről. Megfigyeléseinek eszköze a sötétlátóteres mikroszkóp volt. Neve szinte egybeforrt a sötétlátóteres vércsepp analízissel. (Ezért szokás a módszert Enderlein-féle sötétlátóteres vércseppanalízisnek is nevezni,) Elmélete tudományos orvosi körökben ellenzést váltott ki. Valószínű ez az oka a vércseppanalízissel szembeni szkeptikus hozzáállásnak is. Pedig a mikroszkópban látható jelenségek nagy része értelmezhető az Enderlein-elmélet nélkül is.

Tudja mit árul el Önről egyetlen csepp vére?

1 800 – szoros nagyításban nagyon is sokat!
Gondolta volna, hogy egy aprócska tűszúrás az ujja hegyén elegendő ahhoz, hogy minden információt megkaphasson a szervezetében aktuálisan zajló folyamatokról?
A hagyományos vérvizsgáló módszerek mindegyike kémiailag módosítja a vérből vett mintát. Ha azonban pontos képet akarunk kapni arról, hogy milyen állapotban kering a szervezetünkben a vér, akkor kezeletlen mintát kell vizsgálnunk. Méghozzá olyan eljárással, amely nem változtatja meg a minta szerkezetét és kémiai összetételét.

A videó-mikroszkópos eljárás a még „élő” vérminta vizsgálatán alapul, melynek különlegessége, hogy a kép megjelenik a monitoron is, tehát szabad szemmel is jól látható. Amennyiben Ön tökéletesen egészséges, és akkor ezt a képet fogja látni.

A vizsgálat erőssége az olyan nehezen diagnosztizálható panaszok okainak felderítése, mint a fáradtság, az energiahiány, a teljesítőképesség csökkenése, a fertőzésekre való hajlam.

A hagyományos vérvizsgáló módszerek mindegyike kémiailag módosítja a vérből vett mintát.
Ha azonban pontos képet akarunk kapni arról, hogy milyen állapotban kering a szervezetünkben a vér, akkor kezeletlen mintát kell vizsgálnunk.
Méghozzá olyan eljárással, amely nem változtatja meg a minta szerkezetét és kémiai összetételét.

Ez a videó-mikroszkópos eljárás a még „élő” vérminta vizsgálatán alapul. Különlegessége, hogy a kép megjelenik a monitoron is, tehát szabad szemmel is jól látható.

Hihetetlenül izgalmas látni a saját vörös- és fehérvér sejtjeinket mozgásban, miközben azok teszik a dolgukat. Ha pedig nem elégedett a látvánnyal, akkor a vizsgáló orvos iránymutatásai szerint korrigálhatja táplálkozását és életmódját.

A vércseppanalízis során az élő vércseppet vizsgálják. Nem azt nézik, hogy az
egyes elemekből mennyi van a vérben, hanem hogy azok épek-e, életképesek-e, mennyire aktívak, egymáshoz képest hogyan helyezkednek el. Mivel a vér összetétele és alakos elemeinek állapota követi a szervezetben zajló kóros folyamatokat, ezért azokat élő állapotukban vizsgálva még csak nagyon enyhe, vagy akár egyáltalán nem jelentkező tünetek esetén is megállapítható a betegségre való hajlam, vagy, hogy a betegség kialakulása megkezdődött.

Mit jelent a sötét látóteres technika?
A hagyományos mikroszkópos vizsgálatnál fehér háttér előtt fekete foltokként jelennek meg az alakos elemek. Ennél a módszernél a speciális megvilágítási rendszernek köszönhetően a vércseppet oldalról éri a fény, így fekete háttér előtt látszanak a színes elemek. Nem is kell a mikroszkópba nézni, a vizsgálatot végző személy kommentárja mellett a számítógép monitoron követhetjük figyelemmel vércseppünk önálló életét.

Mit láthatunk a monitoron?
Az élő vércseppben láthatóak a sodródó, kör alakú, a közepükön kissé behorpadt, fánkra emlékeztető vörösvérsejtek, – a nagyobb, ezüstösen fehér, lassabban mozgó fehérvérsejtek, – a sebesen haladó táplálékrészecskék, vagy az esetlegesen megjelenő salakanyagok, fehérjeszálak, emésztetlen anyagok. A gombák jelenlétére utaló jelek már akkor is láthatók, amikor a szervezet gombásodása még nem okoz tüneteket, – de éppen így megfigyelhetőek a baktériumok is.

Mire deríthet fényt a vizsgálat?
Az élő vércsepp vizsgálatából látszik a vitaminok, ásványi anyagok hiánya. A fehérvérsejtek állapotából kikövetkeztethető az immunrendszer működőképessége. A plazmában felhalmozódott anyagokból kiderül, rendben van-e a szervezet sav-bázis
egyensúlya, vannak-e felesleges méreganyagok a szervezetben, de pl. a túl sok fehérje is észrevehető. Látszanak a mikroorganizmusok, – ellenőrizhető az oxidatív stressz, azaz a szabadgyök-terheltség mértéke. Észlelhető az emésztőrendszer, a vese, vagy a máj csökkent működése – mindez akkor, amikor konkrét problémát esetleg még nem is okoz.